Hertelendy Miksa
1792 - 1864
hertelendy de hertelend et Vindornyalak (Buda-Pest 22.8.1790, +Bocsár 12.3.1864)
országgyűlési követ, kormánybiztos
Édesapja, Hertelendy József, 1779-től Torontál vármegye főjegyzője, majd több mint másfél évtizedig alispánja, utóbb 1807-1809 között főispánja, királyi tanácsos, aranysar-kantyús vitéz.
Testvére, Ignác (1789-1856), előbb Torontál vármegye alispánja, majd 1835-1845 között főispánja, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos.
Rang: főispán, Torontál
Vezetéknév: Hertelendy
Keresztnév: Miksa
Házastárs neve: Karátsonyi Mária
Született: 1792
A mű készítése: 1840
A mű készítője: Lieder Friedrich Johann Gottlieb
Anyaga: vászon
Használt technika: olaj
Örzés helye-ország: Magyarország
Örzés helye-város: Makó
A képet id. Friedrich Lieder (1780-1859), korának ismert festője és litográfusa 1840-ben festette. Torontál vármegye ősgalériájának több képével együtt az 1918-20-as uralom-váltáskor került Nagybecskerkről Kiszomborra, majd 1924-től Makóra. A múzeum az 1950-es évektől őrzi. Leltári száma: 82.9.1. Mérete: 105x76 cm. Anyaga: olaj és vászon.
A portrét Brutyó Mária restaurátor 1999-2000-ben, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálta.
Az 1830. szeptember 08-án Torontál megye követének választják meg.
Az 1834. április 07-én tartott országgyűlésen a katonai határőrvidék polgárosítását indítványozza."A katonai Határőrvidék polgárosítását az 1834. évi április 7-én tartott országos értekezleten Hertelendy Miksa torontáli követ indítványozta. Ez volt az első határozott lépés. 1848-ban a katonai végvidéket, katonai jellegének fenntartása mellett, Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861-iki országgyűlés is foglalkozott a Határőrvidékkel és beterjesztett első felirati javaslatában közjogi sérelemként említi, hogy a Határőrvidék az országgyűlésen nincs képviselve, holott arról a törvény világosan rendelkezik. (1848. V. t.-cz.). "
1839-ben Temesvár szabad királyi város, díszpolgárává választotta.
Az 1839. május 13-án tartott megyei közgyűlésen országgyűlésre követnek választják meg. Ezen az országgyűlésen a büntető-törvénykönyvi javaslat tárgyalása alkalmával, az esküdtszéki intézmény ügyében, tizenheted magával egy különvéleményt írt alá.
Az 1843 – 1844. országgyűlésen - indítványára - a rendek, országos végzésben kimondják, hogy ezen túl, az országgyűlés minden tagja magyarul köteles szólani.
1848. július 02-ára összehívott országgyűlésre, a billétei kerületben választják meg követnek.
Hertelendy Miksát 1832-ben választották meg Torontál vármegye követévé az
1832-36. évi országgyűlésre. Ó indítványozta először az 1834. április 7-én tartott országos értekezleten a katonai határőrvidék polgárosítását. (Az ekkor általa elindított ügy nagyon lassan haladt előre. 1848-ban a határőrvidéket katonai jellegének fenntartása mellett Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861. évi országgyűlés ismét foglalkozott a kérdéssel. 1868-ban a horvát határőrvidéket szüntették meg, s végül 1871-ben elrendelték a bánsági határőrvidék felszámolását. A több évtizedes folyamat 1873-ban, a terület Torontál vármegyébe történt bekebelezésével ért véget.)
Hertelendy Miksát 1839 májusában ismét vármegyéje országgyűlési követévé választották.
Az 1848 nyarán megválasztott országgyűlésben is ő képviselte a biliéti kerületet.
1849-ben Torontál vármegye kormánybiztosává nevezték ki. Feleségétől, beodrai Karácsonyi Máriától egy fia, Gyula született.
A család címere: Pajzs kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán, kinyújtott első lábával arany koronát tart, a korona alatt a két oroszlán között egy nyíl látszik lefelé fordítva, és egy könyökben meghajtott karon átütve. A pajzs fölött az ötgombos nemesi korona és azon ismét a koronás sisak látszik, mely fölött fészkén ülő és fiait vérével tápláló pelikán kiterjesztett szárnyakkal látható. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Hertelendy Miksa, a szabadságharc leverése után kormánybiztosként igazgatta a vármegyét, 1849–1861
Meghalt Bocsáron, 1864. március 12.
Felesége Beodrai Karátsonyi Mária, (született 1812. június 29. meghalt Bocsár, 1868. március 15.) Karátsonyi Bogdán és Zihrer Jakobina leánya.
Házasságot kötöttek: Beodra, 1832. június 30.
Arcképe - O.v. 112,X84, 5 cm -, Makó, József Attila Múzeum, lt.: 67.33.1. A kép 1924-ben került Makóra. Tóth 2002, 426
.